Maros Panzió Túrajavaslatok

Szováta (66 km) a "Sóvidék" néven ismert tájegység legjelentősebb települése. Népszerűségét páratlan természeti adottságainak, valamint egy szerencsés "balesetnek" köszönheti. Az utóbbi 1870-ben történt egy korábbi sódolina beszakadása következtében, melynek eredményeként kialakult a Medve-tó. A tó egyedisége a női betegségek kíváló gyógyításában valamint heliotermikus jellegében rejlik. A XX.-xxI. százazad folyamán Szováta Erdély egyik legismertebb és legkedveltebb fürdő- és gyógyászati központjává nőtte ki magát.

Parajd (60 km) szintén a Sóvidék egyik jelentős központja. Legfőbb vonzerejét a sóbányája képezi, amely a felszín alatt több szinten terjeszkedik. A sókitermelés mellett egyes szintek a nagyközönség számára is látogathatóak. A nem mindennapi látvány mellett a bánya gyógyhatása is bizonyított. A jellegzetes bányaklíma (állandó hőmérséklet, negatív ionok) jótékony hatással van a légzőszervi megbetegedésekre. A bánya szomszédságában mezotermikus sósfürdő várja az idelátogató vendégeket. A bánya mellett a helységbe látogatóknal lehetősége van megtekinteni Áprily Lajos szülőházát, valamint a falu határában fekvő Só-szorost.

Csíksomlyó (35 km) Kelet-Európa egyik legjelentősebb búcsújáró helye. A közel 600 évre visszatekintő ferencesrendi központ ugyanakkor az erdélyi katolicizmus bástyája is. Ezt tanusítja az 1576-os Tolvajos-tetői ütközet is, amikor az István pap vezette Gyergyó- és Csík-széki katolikus székelyek legyőzték az unitárius hitet terjesztő János Zsigmond seregeit. A pünkösd szombatján lezajlott csatáról a győztesek nyírfaágakkal díszitett lobogókkal tértek vissza Somlyóra. A zarándokhely egyik legismertebb kegytárgya a XVI. század elején készült Szűz Mária szobor. A 2,27 m magas, reneszánsz stílusban készült szobrot a világon ismert legnagyobb kegyszoborként tartják számon. A szobor jelenleg a somlyói barokk stílusban epült katolikus templomban található.

Gyilkos-tó (40 km) az Erdélybe látogató vendégek körében talán a legismertebb természeti látványosság. A tó 1837-ben keletkezett a Gyilkos-hegy egyik oldalának leomlásával. A lezúduló sziklatörmelék elzárta a völgyben folyó patakok útját, melynek következtében egy gyönyörű tófelszín alakult ki. A tó érdekessége, hogy az elárastott fenyőerdő csonkjait a víz konzerválta, és ezek a mai napig kisértetiesen merednek az ég felé. Az öregek azt mesélik, hogy egyszer egy "csalafinta" székely télviz idején, amikor a tó be volt fagyva, eladta ezt egyik komájának kaszálóként, mondván, hogy "bár kissé csutakos" nyáron szép fű nő majd rajta. A tótól midössze 4 km-re fekszik a környék egyik legszebb szurdokvölgye, a Békás-szoros, amely különleges mészkőképződményeivel, valamint 200-300 m magas falaival ejti rabul az idelátogatókat.

Szárhegy (20 km) Gyergyószentmiklóstól mindössze 5km-re fekvő település. A község története szorosan összefonódik a Lázár család történetével. A család kastélya a központ közelében fekszik és két szempontból mindenképpen egyedinek tekinthető, hiszen ez Európa legkeletibb fekvésű reneszánsz kastélya, és 1590-1594 között itt nevelkedett Bethlen Gábor későbbi erdélyi fejedelem. A kastély termeiben jelenleg az 1974-ben életre hívott művésztelep alkotásai, valamint egy több mint 2000 darabot számláló hímestojás-gyűjtemény tekinthető meg.

Korond (80 km)a népi fazekasság legjelentősebb erdélyi központja és egyben a Sóvidék egyik legéletképesebb települése. A község a Szováta-Udvarhely utvonalon fekszik. Lakósainak tevékenysége a fazekasság mellet a famegmunkálás, taplókészítés, kereskedelem. Korondon értékesítik a környékbeli falvak fűzfavesszőből készült eszközeit valamint faragóinak munkáit is. A korondi fazekasság története több évszázadra nyúlik vissza. Első irásos említését az udvarhelyi fazekas céh 1613-as panaszlevelében találjuk, amelyben az udvarhelyiek arra hivatkoznak, hogy a parajdi fazekasok engedély nélkül készítik termékeiket. Kezdetben a mázatlan edényeket készítettek. A korondi fazekasság életében fordulópont volt XIX. század vége, amikor megjelentek az olcsó mázas edények. Szintén ebben az időben Székelyudvarhelyen kő-és agyagipari szakiskolát nyitottak, melyet több korondi fazekas is elvégzett. Ennek volt köszönhető az is, hogy a mázasedény gyártásának technológiája viszonylag rövid idő alatt egész Korondon is elterjedt, és a fazekasok száma 1893-ban már 367-re emelkedett. Az utóbbi években a korondi fazekasság is változáson ment keresztül, mivel a régi Udvarhely vidéki fazekas központok formakincse, díszítőmotívumai mellett újak is megjelentek és a díszités került előtérbe.

A Szent Anna-tó (90km) a Hargita-hegység egyik inaktív vulkáni kráterében alakult ki, és a Mohos Természetvédelmi Területen fekszik. A tó felszíne 0,22 négyzetkilométer és legnagyobb mélysége 7m. Mivel egyetlen állandó patak sem táplálja, vízmennyiségét a évi lehulló csapadékból nyeri. Előreláthatólag a tó, a szomszédságába fekvő Mohos-tőzegláp sorsára jut majd, amely szintén egy egykori feltöltődött krátertó volt.